UgrĂĄs a tartalomhoz

KezdƑlap

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból

Ezt az enciklopédiåt az olvasói szerkesztik.
A magyar vĂĄltozatnak 568 582 szĂłcikke van, ebbƑl 1061 kiemelt.

Kiemelt cikk  

Karl Marx (Trier, 1818. mĂĄjus 5. – London, 1883. mĂĄrcius 14.) nĂ©met filozĂłfus, közgazdĂĄsz, szociolĂłgus, a kommunista munkĂĄsmozgalom teoretikusa Ă©s a marxizmus nĂ©vadĂłja, a tudomĂĄnyos szocializmus alapĂ­tĂłja. A törtĂ©nelem egyik legnagyobb befolyĂĄst elĂ©rƑ gondolkodĂłja, aki kiemelkedƑ hatĂĄst gyakorolt a baloldali munkĂĄsmozgalomra Ă©s az ahhoz kapcsolĂłdĂł filozĂłfiai irĂĄnyzatokra. Élete sorĂĄn szĂĄmos Ă­rĂĄst publikĂĄlt. MƱvei közĂŒl kiemelkedik a Kommunista kiĂĄltvĂĄny (1848) Ă©s A tƑke (1867–1894), amelyeket Friedrich Engelsszel, a kor egy mĂĄsik jelentƑs gondolkodĂłjĂĄval közösen szerkesztett.

A poroszorszĂĄgi Trier vĂĄrosĂĄban szĂŒletett mĂłdos közĂ©posztĂĄlybeli kikeresztelkedett nĂ©met zsidĂł csalĂĄdba. ÜgyvĂ©d apja kĂ­vĂĄnsĂĄgra jogot tanult a Bonni Egyetemen, majd a Humboldt Egyetemen.

KözĂ©leti tevĂ©kenysĂ©gĂ©t tanulmĂĄnyai befejezĂ©se utĂĄn radikĂĄlis ĂșjsĂĄgokban megjelentetett Ă­rĂĄsaival kezdte meg, amelyek a törtĂ©nelmi materializmus elveit fektettĂ©k le. 1842-ben talĂĄlkozott elƑször Friedrich Engelsszel, akivel kĂ©sƑbb Ă©letre szĂłlĂł barĂĄtsĂĄgot kötött. 1843-ban PĂĄrizsba költözött, ahol folytatta radikĂĄlis nĂ©zetei publikĂĄlĂĄsĂĄt. Itt Ă©rte a „nĂ©pek tavasza”, az 1848-as forradalmak sorozata. 1849-ben politikai tevĂ©kenysĂ©ge miatt szĂĄmƱztĂ©k PoroszorszĂĄgbĂłl Ă©s FranciaorszĂĄgbĂłl, ezĂ©rt felesĂ©gĂ©vel Ă©s gyermekeivel egyĂŒtt Londonba költözött, ahol egĂ©szen halĂĄlĂĄig hĂĄborĂ­tatlanul folytathatta munkĂĄssĂĄgĂĄt.

Marx tanai tĂĄrsadalomelmĂ©leti, gazdasĂĄgi Ă©s politikai ideolĂłgiĂĄk egyĂŒttese, melyet rĂłla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiĂĄltvĂĄnyban kijelentette, hogy „minden eddigi tĂĄrsadalom törtĂ©nete osztĂĄlyharcok törtĂ©nete”. Úgy gondolta, hogy az ellentĂ©tes Ă©rdekƱ tĂĄrsadalmi osztĂĄlyok közötti osztĂĄlyharc a nincstelenek osztĂĄlya, a proletariĂĄtus gyƑzelmĂ©hez vezet, Ă©s ezĂĄltal lĂ©trejöhet az osztĂĄly nĂ©lkĂŒli tĂĄrsadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista tĂĄrsadalmi rendszert felvĂĄltja majd a szocialista. Az oda vezetƑ utat a forradalomtĂłl vĂĄrta, Ă©s azt is gondolta, hogy megszĂŒntethetƑ a magĂĄntulajdon.

ElsƑsorban kapitalizmuskritikĂĄjĂĄrĂłl Ă©s a törtĂ©nelem materialista Ă©rtelmezĂ©sĂ©rƑl, osztĂĄlyharcok törtĂ©netekĂ©nt valĂł leĂ­rĂĄsĂĄrĂłl ismert. ElmĂ©leti munkĂĄssĂĄgĂĄval Ă©s közvetlen rĂ©szvĂ©telĂ©vel több eurĂłpai munkĂĄsszervezetben, köztĂŒk a KommunistĂĄk SzövetsĂ©gĂ©ben Ă©s az ElsƑ InternacionĂĄlĂ©ban fejtett ki jelentƑs forradalmi tevĂ©kenysĂ©get. Az ĂĄltala lefektetett marxista ideolĂłgia mind jobb-, mind baloldalrĂłl Ă©les bĂ­rĂĄlatokat kapott, Ă©s munkĂĄssĂĄga adta a 20. szĂĄzadban mƱködƑ baloldali diktatĂłrikus rendszerek fƑ ideolĂłgiai hĂĄtterĂ©t.

A kezdƑlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi harisnya â€ą Barna törpe â€ą AlbĂĄnia a bronzkorban â€ą Csi â€ą KoboldcĂĄpa â€ą ÉkĂ­rĂĄs â€ą CsillagĂĄszati szĂ­nkĂ©pelemzĂ©s 

A nap kĂ©pe    
A Nilgiri-hegysĂ©g mezƑi kora reggeli fĂ©nyben, Ootj közelĂ©ben (Nilgiris körzet, TamilnĂĄdu, India)

A Nilgiri-hegysĂ©g mezƑi kora reggeli fĂ©nyben, Ootj közelĂ©ben (Nilgiris körzet, TamilnĂĄdu, India)
Tudtad-e, hogy
  
A kasztĂ­liai nacionalista zĂĄszlĂł egyik tĂ­pusa
A kasztĂ­liai nacionalista zĂĄszlĂł egyik tĂ­pusa
  • 
a kasztĂ­liai nacionalizmus KasztĂ­liĂĄt önĂĄllĂł, nem spanyol nemzetnek tartja, nem ellenez mĂĄs nacionalizmusokat Ă©s mozgalmakat SpanyolorszĂĄgban, sƑt olykor KasztĂ­lia fĂŒggetlensĂ©gĂ©t is követeli SpanyolorszĂĄgtĂłl?
  • 
a Jamagucsi-gumi a legnagyobb jakuza szervezet?
  • 
MĂĄzaszĂĄszvĂĄr telepĂŒlĂ©s kĂ©t eltĂ©rƑ megye telepĂŒlĂ©seibƑl jött lĂ©tre?
  • 
a nĂ©gynĂ©gyzetszĂĄm-tĂ©tel kimondja, hogy minden termĂ©szetes szĂĄm elƑállĂ­thatĂł 4 nĂ©gyzetszĂĄm összegekĂ©nt?
AktuĂĄlis  

Az Ă©v aktualitĂĄsai: orszĂĄggyƱlĂ©si vĂĄlasztĂĄs – Izrael–HamĂĄsz-hĂĄborĂș (nĂ©pirtĂĄs; tƱzszĂŒnet) – orosz invĂĄziĂł Ukrajna ellen – irĂĄni hĂĄborĂș – labdarĂșgĂł-vilĂĄgbajnoksĂĄg


HalĂĄlesetek a közelmĂșltban: Evaristo Beccalossi – Dobai SĂĄndor – PĂĄlfalvi Lajos – BikĂĄr PĂ©ter – Alex Zanardi – Georg Baselitz – ValkĂł LĂĄszlĂł

Ezen a napon  

Ma 2026. mĂĄjus 6. van,  

ÉvfordulĂłk  


IsmerkedĂ©s a WikipĂ©diĂĄval  
  • ÜdvözlƑlap – Bemutatkozik a WikipĂ©dia.
  • ElsƑ lĂ©pĂ©sek – Didaktikusan felĂ©pĂ­tett bevezetƑ a WikipĂ©dia szerkesztĂ©sĂ©be.
  • SegĂ­tsĂ©g – EgyszerƱ, közepes Ă©s haladĂł szerkesztĂ©si tippek, ĂștmutatĂłk.
  • Wikifogalmak – Minden, ami elsƑre kĂ­naiul hangzik a WikipĂ©diĂĄn, itt magyarĂĄzatra lel.
  • Kocsmafal kezdƑknek – Az Ășj szerkesztƑ kĂ©rdez, aki tud, vĂĄlaszol.
  • PrĂłbalap – ÚjdonsĂŒlt szerkesztƑinknek ajĂĄnljuk.
  • HomokozĂł – ÚjdonsĂŒlt szerkesztƑink szabadon garĂĄzdĂĄlkodhatnak benne.
  • MentorĂĄlĂĄs – Kezdeti lĂ©pĂ©seidhez tĂĄmogatĂĄst kaphatsz egy tapasztaltabb szerkesztƑtƑl.
SzerkesztƑi közössĂ©g  
Magyar WikipĂ©dia Magazin  
WikipĂ©dia mĂĄs nyelveken  
Most a 2003-ban indult magyar nyelvƱ WikipĂ©diĂĄt olvasod, de a WikipĂ©dia sok mĂĄs nyelven is elĂ©rhetƑ.
WikimĂ©dia-tĂĄrslapok  

A WikipĂ©diĂĄt a nonprofit WikimĂ©dia AlapĂ­tvĂĄny ĂŒzemelteti. A WikimĂ©dia szĂĄmos többnyelvƱ Ă©s nyĂ­lt tartalmĂș tĂĄrslapot ĂŒzemeltet:

WikiszĂłtĂĄrWikiszĂłtĂĄr
TöbbnyelvƱ szótår és szinonimaszótår
Wikimédia CommonsWikimédia Commons
Szabad médiaållomånyok gyƱjteménye
WikidézetWikidézet
TöbbnyelvƱ idézet- és szólåsgyƱjtemény
WikiegyetemWikiegyetem
Jegyzetek és tanulåsi segédletek
WikifajokWikifajok
Rendszertani adatbĂĄzis
WikiforrĂĄsWikiforrĂĄs
Szabad forrĂĄsmunkĂĄk
WikikönyvekWikikönyvek
Szabad kĂ©zikönyvek Ă©s ĂștmutatĂłk
WikidataWikidata
Szabad központi tudåsbåzis
WikivoyageWikivoyage
Szabad Ăștikalauz
Meta-WikiMeta-Wiki
A Wikimédia-projektek koordinåciója
FelhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©telek  
A WikipĂ©diĂĄban talĂĄlhatĂł szövegekre Ă©s egyes kĂ©pekre a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovĂĄbb! 4.0 (CC-BY-SA-4.0) licenc vonatkozik.
  • Minden szerkesztĂ©sed ezen licenc elfogadĂĄsĂĄt Ă©s alkalmazĂĄsĂĄt jelenti, mellyel hozzĂĄjĂĄrulsz, hogy a mƱvet bĂĄrki mĂłdosĂ­thatja, azt bĂĄrmilyen cĂ©lra felhasznĂĄlhatja.
  • A WikipĂ©dia tartalmĂĄnak ĂșjrafelhasznĂĄlĂĄsakor (ĂĄtdolgozĂĄs esetĂ©n is) meg kell adnod, hogy a mƱre a fenti licenc vonatkozik, tovĂĄbbĂĄ meg kell nevezned a forrĂĄsul szolgĂĄlĂł szĂłcikket; internetes közzĂ©tĂ©tel esetĂ©n a forrĂĄsmƱre mutatĂł linket kell elhelyezned honlapodon.
  • A kĂ©pek felhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©teleit kĂŒlön kell ellenƑrizned.