KezdĆlap
|
Ezt az enciklopédiåt az olvasói szerkesztik. |
|
Kiemelt cikkKarl Marx (Trier, 1818. mĂĄjus 5. â London, 1883. mĂĄrcius 14.) nĂ©met filozĂłfus, közgazdĂĄsz, szociolĂłgus, a kommunista munkĂĄsmozgalom teoretikusa Ă©s a marxizmus nĂ©vadĂłja, a tudomĂĄnyos szocializmus alapĂtĂłja. A törtĂ©nelem egyik legnagyobb befolyĂĄst elĂ©rĆ gondolkodĂłja, aki kiemelkedĆ hatĂĄst gyakorolt a baloldali munkĂĄsmozgalomra Ă©s az ahhoz kapcsolĂłdĂł filozĂłfiai irĂĄnyzatokra. Ălete sorĂĄn szĂĄmos ĂrĂĄst publikĂĄlt. MƱvei közĂŒl kiemelkedik a Kommunista kiĂĄltvĂĄny (1848) Ă©s A tĆke (1867â1894), amelyeket Friedrich Engelsszel, a kor egy mĂĄsik jelentĆs gondolkodĂłjĂĄval közösen szerkesztett. A poroszorszĂĄgi Trier vĂĄrosĂĄban szĂŒletett mĂłdos közĂ©posztĂĄlybeli kikeresztelkedett nĂ©met zsidĂł csalĂĄdba. ĂgyvĂ©d apja kĂvĂĄnsĂĄgra jogot tanult a Bonni Egyetemen, majd a Humboldt Egyetemen. KözĂ©leti tevĂ©kenysĂ©gĂ©t tanulmĂĄnyai befejezĂ©se utĂĄn radikĂĄlis ĂșjsĂĄgokban megjelentetett ĂrĂĄsaival kezdte meg, amelyek a törtĂ©nelmi materializmus elveit fektettĂ©k le. 1842-ben talĂĄlkozott elĆször Friedrich Engelsszel, akivel kĂ©sĆbb Ă©letre szĂłlĂł barĂĄtsĂĄgot kötött. 1843-ban PĂĄrizsba költözött, ahol folytatta radikĂĄlis nĂ©zetei publikĂĄlĂĄsĂĄt. Itt Ă©rte a ânĂ©pek tavaszaâ, az 1848-as forradalmak sorozata. 1849-ben politikai tevĂ©kenysĂ©ge miatt szĂĄmƱztĂ©k PoroszorszĂĄgbĂłl Ă©s FranciaorszĂĄgbĂłl, ezĂ©rt felesĂ©gĂ©vel Ă©s gyermekeivel egyĂŒtt Londonba költözött, ahol egĂ©szen halĂĄlĂĄig hĂĄborĂtatlanul folytathatta munkĂĄssĂĄgĂĄt. Marx tanai tĂĄrsadalomelmĂ©leti, gazdasĂĄgi Ă©s politikai ideolĂłgiĂĄk egyĂŒttese, melyet rĂłla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiĂĄltvĂĄnyban kijelentette, hogy âminden eddigi tĂĄrsadalom törtĂ©nete osztĂĄlyharcok törtĂ©neteâ. Ăgy gondolta, hogy az ellentĂ©tes Ă©rdekƱ tĂĄrsadalmi osztĂĄlyok közötti osztĂĄlyharc a nincstelenek osztĂĄlya, a proletariĂĄtus gyĆzelmĂ©hez vezet, Ă©s ezĂĄltal lĂ©trejöhet az osztĂĄly nĂ©lkĂŒli tĂĄrsadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista tĂĄrsadalmi rendszert felvĂĄltja majd a szocialista. Az oda vezetĆ utat a forradalomtĂłl vĂĄrta, Ă©s azt is gondolta, hogy megszĂŒntethetĆ a magĂĄntulajdon. ElsĆsorban kapitalizmuskritikĂĄjĂĄrĂłl Ă©s a törtĂ©nelem materialista Ă©rtelmezĂ©sĂ©rĆl, osztĂĄlyharcok törtĂ©netekĂ©nt valĂł leĂrĂĄsĂĄrĂłl ismert. ElmĂ©leti munkĂĄssĂĄgĂĄval Ă©s közvetlen rĂ©szvĂ©telĂ©vel több eurĂłpai munkĂĄsszervezetben, köztĂŒk a KommunistĂĄk SzövetsĂ©gĂ©ben Ă©s az ElsĆ InternacionĂĄlĂ©ban fejtett ki jelentĆs forradalmi tevĂ©kenysĂ©get. Az ĂĄltala lefektetett marxista ideolĂłgia mind jobb-, mind baloldalrĂłl Ă©les bĂrĂĄlatokat kapott, Ă©s munkĂĄssĂĄga adta a 20. szĂĄzadban mƱködĆ baloldali diktatĂłrikus rendszerek fĆ ideolĂłgiai hĂĄtterĂ©t.A kezdĆlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi harisnya âą Barna törpe âą AlbĂĄnia a bronzkorban âą Csi âą KoboldcĂĄpa âą ĂkĂrĂĄs âą CsillagĂĄszati szĂnkĂ©pelemzĂ©s |
A nap kĂ©peA Nilgiri-hegysĂ©g mezĆi kora reggeli fĂ©nyben, Ootj közelĂ©ben (Nilgiris körzet, TamilnĂĄdu, India) Tudtad-e, hogyâŠ
| |||||||||||||||||||||
AktuĂĄlis
Az Ă©v aktualitĂĄsai: orszĂĄggyƱlĂ©si vĂĄlasztĂĄs â IzraelâHamĂĄsz-hĂĄborĂș (nĂ©pirtĂĄs; tƱzszĂŒnet) â orosz invĂĄziĂł Ukrajna ellen â irĂĄni hĂĄborĂș â labdarĂșgĂł-vilĂĄgbajnoksĂĄg HalĂĄlesetek a közelmĂșltban: Evaristo Beccalossi â Dobai SĂĄndor â PĂĄlfalvi Lajos â BikĂĄr PĂ©ter â Alex Zanardi â Georg Baselitz â ValkĂł LĂĄszlĂł Ezen a napon
ĂvfordulĂłk
|
Ismerkedés a Wikipédiåval
SzerkesztĆi közössĂ©g
Magyar Wikipédia Magazin
| |||||||||||||||||||||
WikipĂ©dia mĂĄs nyelvekenWikimĂ©dia-tĂĄrslapokA WikipĂ©diĂĄt a nonprofit WikimĂ©dia AlapĂtvĂĄny ĂŒzemelteti. A WikimĂ©dia szĂĄmos többnyelvƱ Ă©s nyĂlt tartalmĂș tĂĄrslapot ĂŒzemeltet:
FelhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©telekA WikipĂ©diĂĄban talĂĄlhatĂł szövegekre Ă©s egyes kĂ©pekre a Creative Commons Nevezd meg! â Ăgy add tovĂĄbb! 4.0 (CC-BY-SA-4.0) licenc vonatkozik.
| ||||||||||||||||||||||




